EFOP 3.3.2-16-2016-00161-es azonosító számú pályázat

A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉÉRT A SÁRRÉT CSÜCSKÉBEN

A kedvezményezett neve: Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény

A projekt címe: A gyerekek fejlődéséért a Sárrét csücskében!

A támogatás összege: 18 036 115 Ft

A támogatás mértéke: 100%

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020. 01. 31.

Projekt azonosító száma: EFOP-3.3.2-16-2016-00161

A projekt tartalmának bemutatása:

A projekt célja volt olyan nem formális és informális tanulást támogató programok megvalósítása, amelyek elősegítik a gyerekek személyiségfejlődését, képességeik kibontakozását és szociokulturális hátrányaiknak kompenzálását, valamint hatékonyan segíteni a kompetenciafejlesztést az egész életen át tartó tanulás érdekében.

Célunk volt, hogy elősegítsük a köznevelés eredményességének és hatékonyságának támogatását a nem formális és informális tanulási alkalmakkal.

Amire a tanórán nincsen lehetőség, azt a tanórán kívüli foglalkozásokkal sajátíthatják el a gyerekek. Ennek hatása kihat a gyermekek tanulmányi eredményére, valamint illeszkedik a mai kor informatikai elvárásaihoz. A népi kultúrával való foglalkozásoknál visszanyúltunk a hagyományokhoz, őrizve ezzel a magyarságtudatot az összetartozás érzését.

Ez a projekt jó példa volt arra, hogy az új kor lehetőségeit párhuzamosan alkalmazzuk a hagyományokkal, ezzel fejlesztve a gyerekek alkalmazkodóképességét, hagyománytiszteletét, személyiségük és tehetségük kibontakozását. Hangsúlyt fektettünk a tehetséggondozásra, a zenei foglalkozások keretein belül rendhagyó módon ismertettük meg a gyerekekkel a zenei stílusokat, korszakokat és hangszereket. Ezzel is elősegítve a kompetencia további fejlődését.

Célunk volt, hogy a projektünkben elért eredményekkel hatékonyan járuljunk hozzá a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez.

Elsősorban olyan gyerekeket próbáltunk megszólítani, akik hátrányos helyzetűek vagy nehezebb körülmények között élnek. A pályázat nélkül ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el egy – egy hangversenyre, író-olvasó találkozóra, nem kerülnek közelebb a digitális életmód megismeréséhez.

Az olvasóvá nevelés fontos, hiszen városi könyvtárként ez az egyik legfontosabb feladatunk. Különösen fontos ez a mai digitális világban, amikor a gyerekek figyelmét nem köti le az egyszerű olvasmány, hozzá vannak szokva az egyperces képek váltakozásához. Az olvasással látóterük, fantáziájuk teljesedik ki, pedagógiai szempontból szókincsük bővül, helyesírásuk javul. A mai modern analfabetizmust csökkentjük az olvasással. Bármilyen fejlett a technika mindennek az alapja az írás és az olvasás.

Az óvodai programjaink fő feladata volt, hogy a gyermekek sokrétű, sokszínű tevékenység során tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek, melyek elősegítik a személyiségfejlődésüket valamint az iskolai munka megkezdésének zökkenőmentességét. Fontos volt, hogy személyesen is részt vegyenek az alkotó folyamatokban. Ezekhez olyan feltételeket teremtettünk, melyek gyermekközpontúak, és lehetőséget nyújtottak a gyermekek differenciált fejlesztéséhez. Az óvodai pedagógiai program fő része volt a külső világ tevékeny megismerése, melyhez a többi nevelési terület szorosan kapcsolódott, ez így egy átfogó nevelési területként jelent meg. A megvalósított programok teljesen illeszkedtek az óvoda pedagógiai programjához.

Az iskolák programjainak középpontjában a személyiség harmonikus fejlesztése állt. Feladata volt az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése, elsajátíttatása, az értékek interiorizációja. Törekedtünk a tanulók esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására.

Fontos célunk volt, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel, képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására. A programok középpontjában a gyermekek képességeinek egész személyiségének fejlődése, fejlesztése állt, éppen ezért a komplex fejlesztésre helyeztük a hangsúlyt.

A foglalkozások témái rendkívül sokrétűek voltak, az általános műveltség fejlesztésének több témakörét ölelték fel. Az olvasóvá nevelés, a digitális kompetencia fejlesztése, a könyvtári ismeretek megismertetése, a természettudományos kompetencia fejlesztése, a zenei nevelés, az általános műveltség alakítása, a helyi értékek megismertetése is megvalósult ezeken a foglalkozásokon.

A tanulás helyszínének megváltoztatása is eredményesen szolgálhatta az ismeretek rögzítését, az alkalmazható tudás megszerzését. Ezek a foglalkozások segítséget nyújtottak az eltérő szociokulturális közegből érkezett tanulóknak a felzárkózásban. A kulturált környezetben szervezett tevékenységek lehetővé tették az egész személyiség alakítását, fejlesztését.

A célközönség széles spektrumú volt, hiszen az óvodásoktól a fiatal felnőttekig minden korosztályt érintett. Ezzel még a generációk közötti kapcsolatok erősítését is szolgálta.